Boldogfalva Óvoda

Intézmény bemutatása

Debrecen népességét tekintve az ország második legnagyobb városa. Az intézményes oktatásnak, képzésnek és nevelésnek hazai, sőt európai jelentőségű hagyományai vannak. A századok alatt a város iskola ügye kiszélesedett, szerkezetét tekintve sokoldalúbbá, tartalmát nézve pedig korszerűbbé vált. Szelleme és rendszere mindenkor és ma is demokratikus, hazafias, feladatait, céljait a nemzeti és egyetemes értékek gyarapítása, fejlesztése, ezeknek szolgálata határozta és határozza meg.

Debrecen város köznevelési és hagyományrendszerében, valamint a mai gazdasági, társadalmi, kulturális és szociális térben helyezkedik el a DMJV Önkormányzat által fenntartott Boldogfalva Óvoda (Debrecen Boldogfalva u. 3/a), mely kezdetben MÁV Zrt. vállalati óvodájaként, 1994. február első napjától pedig alapítványi fenntartásúként működött 2012. július 31. napjáig. Ezt a lépést az is alátámasztotta, hogy nemcsak 5 a vállalati dolgozók, hanem a máshol dolgozó szülők gyermekeinek ebben az óvodában való elhelyezésére továbbra is igény mutatkozott.

Ezeknek az igényeknek a kielégítése városi és területi szerepkörűvé tette az intézményt. A MÁV Zrt. 1994. február 1-től 2003. augusztus 31. az alapítvány fő támogatója volt, azzal a céllal, hogy a vasutas dolgozók, valamint az alapítványhoz csatlakozó szülők gyermekeinek óvodai, diákotthoni elhelyezése, gondozása, nevelése az intézmények működtetése által továbbra is megvalósítható legyen. 2003. szeptember 1.-től az alapítvány MÁV támogatás nélkül önállóan működött, a MÁV Zrt. felbontotta az alapítvány fenntartójával kötött együttműködési megállapodását, kivonult a támogatók köréből. 2008. szeptember 01. napjától telephellyel bővültünk, Debrecen-Pallagon lévő 45 férőhelyes óvoda üzemeltetetését vállaltuk át a DMJV Önkormányzatának tulajdonában lévő épületben. Itt Közoktatási Megállapodás megkötésével körzeti feladatot is elláttunk. Jogutódlással 2012. augusztus 01. napjával működik óvodánk a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartása alatt.



Nevelésfilozófiai érték

Ma Magyarországon - ahogy a világon bárhol - az oktatás és nevelés egész intézményrendszerének a működése - ab ovo az óvodát is ideértve - a társadalmi célok és élettér által meghatározott. A társadalmi célkitűzések, a mindennapos élethelyzet az egyes intézmények autonóm szervezetére és működésének programjára nézve is meghatározóak.

Korunk átalakulásai a nevelés egészét is érintik, vele szemben új, a korábbiaknál korszerűbb és egyetemesebb érvényű követelményeket támasztanak. Törvényszerű tehát, hogy a nevelés programjának és működésének a társadalom növekvő jelentőséget tulajdonít.

Az óvodáskorú gyermekek testi, szellemi fejlődésének megvannak az életkornak megfelelő állomásai. Ezeket a maga fejlettségének és fejlődésének természetes ütemén, „járásán” keresztül kell elérnie és meghaladnia. Ahogyan Nyíri Tamás is mondja: „ A gyermek játszani akar, és minden játékánál szüksége van a maga által szabott mértékre.” Ebben pedig döntő szerepe van az egymásra utalt nevelési tényezőknek: a családnak, az óvodának, közvetlen társadalmi környezetnek és azok közösségeinek.

Az óvodánkba járó három-hét éves korú gyermekek életkorának megfelelően olyan nevelési- képzési programot valósítunk meg, amely a továbbiakra nézve (általános, közép-, és felsőfokú képzés) meghatározó jellegű.



Pedagógiai program

Pedagógiai programunk alapelve: hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítani.

Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában: Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett.

Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Gondoljunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagy alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban.



Az óvoda és a család

Az óvoda és a család kapcsolatában legfontosabb kapocs a gyerek, az ő érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor kiválasztja a mi óvodánkat gyermeke számára, megtisztel bennünket bizalmával. Ezt a bizalmat nagy felelősséggel kell kezelnünk. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyerekek harmonikus fejlődésének feltétele.

A családban és az óvodában nevelkedő gyerekért mind a két környezet egyformán felelős. Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, a jó partnerkapcsolatban valósul meg. Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Ez a bizalom, és a gyermekekért érzett felelősség teheti harmonikussá az együttműködést. Bonyolult szerkezetű családokat fogunk össze. Elsősorban azt kell a meggondolás tárgyává tenni, hogy szabade azonos követelményeket támasztani az eltérő körülmények között élő családok iránt? Differenciált családi környezethez igazodó, differenciált együttműködési rendszer alapelveit és gyakorlatát kell alkalmaznunk

A családdal való együttműködésben vállalnunk kell a megértő, tapintatos, de a problémákat nem elmosó, nyílt, őszinte kommunikációt. Minden család, minden szülő más, tehát az egyéni, egyedi megközelítés éppen olyan fontos, mint a diszkréció. A tudomásunkra jutott tényeket pedagógiai tapintattal, diszkrécióval szükséges kezelnünk, nem tartozik másra, csakis azokra, akikre vonatkozik. Nyitottak vagyunk a családok felé. A szülőknek bármikor lehetősége van betekinteni az óvodánk, illetve a csoport életébe, sőt be is kapcsolódhatnak. Hosszabb-rövidebb időt eltölthetnek a csoport mindennapi életében. Ez a nyílt légkör megnyugtatja a szülőket.

Szeretettel várjuk gyermekét óvodánkban!